Nagyon sok kisgyerek kerül úgy nevelőszülőkhöz, hogy a kiajánlásban szerepel, hogy hiába 2-3 éves, de nem beszél. Mi állhat ennek a hátterében? Beszédfogyatékosságra kell gondolni? Egyáltalán mi az? Ma erről hoztunk cikket nektek.
Mikor beszélünk beszédfogyatékosságról?
A beszédfogyatékosság a beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus és/vagy funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban.•
Megjelenési formái:
– A beszédfejlődés súlyos elmaradása
– A beszédfolyamatosság sérülése
– A beszéd és hangképzés sérülései
– Olvasás-, írászavar
A beszédfogyatékos gyermekek problémája, hogy vagy nem értik a beszédet, vagy nem tudják magukat kifejezni. Ez lehet fejlődési eredetű vagy szerzett zavar náluk, ami miatt nehezebben tanulnak meg beszélni a velük egykorú társaiknál. A beszédfogyatékos gyermekek a beszédproblémáik, illetve az azokhoz társuló megismerési nehézségeik és viselkedés zavaraik miatt eltérően fejlődnek.
A beszédfogyatékosság tényét minden esetben szakértői bizottság állapítja meg.
A beszédfogyatékosság tünetei:
- az anyanyelvi fejlettségeelmaradott
- nehezen érti meg, amit mondanak neki,
- nehezen fejezi ki magát(szegényes szókincs, nyelvtani fejletlenség),
- nehezen alkot összefüggő mondatokat,
- gyenge a beszédszervi működése
- nem képes tisztán ejteni a hangokat,
- az olvasás-írás tanulásinehézségeit előjelzőértelmi képességzavarai vannak
- lassan fejlődik a szóbeli tanulása.
DE ne felejtsük el, hogy a nyelvi- és beszédfejlődést befolyásolja az is, hogy
- a gyermeket milyen szociális és kulturális hatásokérik
- a környezetében hogyan beszélnek
- milyen lelki behatások érik
Így könnyen előfordul, hogy egy csecsemőotthonban nevelkedő gyermek beszéde, miután nevelőszülőhöz kerül, elindul, és rövid idő alatt utoléri kortársait csupán attól, hogy megváltozik a környezet, amiben nevelkedik.
Szívesen olvasnál még a témában?
Kattints az alábbi cikkünkre: