Megdöbbentő, de igaz: a világon évente több millió gyermeket molesztálnak. Leginkább a gyermek közelében élő személyek, akikre a gyermek rá van bízva: családtag, tanár, edző, lelkész, korrepetítor. A szexuális abúzusra utaló jeleket nem könnyű észrevenni – leginkább azért, mert a szülő nem is feltételezi, hogy ilyen borzalom történhet a gyerekével, mégis, ha felmerül a gyanú, nem árt kutakodni, figyelni, és minél hamarabb közbelépni.

Egy diszfunkcionális családban élő gyermek (ahol válás, üvöltözés, vagy érzelmi-fizikai elhanyagolás történik), vagy egy intézményi körülmények között nevelkedő kiskorú még kiszolgáltatottabb a perverz felnőtteknek, mint egy rendezett környezetből érkező gyerek. Egészen egyszerűen azért, mert a kötődészavaros, önbizalom hiányos, szeretetre éhes fiatalok megértésre vágynak, figyelemre, és nem él bennük a gyanú, hogy nem minden felnőtt megbízható.

Mire figyeljen hát egy (nevelő)szülő, ha megérzi, hogy gyermekét esetleg molesztálják?

A hirtelen szúróssá, zárkózottá, zavarodottá, vagy kifejezetten utálatossá váló gyerekkel történt valami. A kisebbek akár be is vizelhetnek, rémálmaik lehetnek. A nagyobbak szótlanná válnak.

Fiúk is eshetnek pedofil elkövető áldozatául. Ha a fiatal sokat levelezik, telefonál, vagy ott is alszik egy felnőtt férfinél, sajnos gyanakodni kell!

Túlzott óvatosságnak tűnik, de nem árt kideríteni és nyomon követni, hogy a gyermek kivel, hova, mikor utazik kettesben vagy kis társasággal, esetleg kivel tölti a délutánjait. Valljuk be, egy tanár vagy edző ritkán furikázza a tanítványait munkaidő után, illetve megy el cukrászdába, kettesben egy kiskorúval… ami gyanúsnak tűnik, az legyen is gyanús!

Fiúk esetén előfordulhat, hogy az őt ért, számára érthetetlen atrocitást agresszióval próbálja meg levezetni. A látszólag ok nélküli hirtelen személyiségváltozás intő jel!

Egy molesztáló felnőtt mindig megpróbál a gyerek közelébe férkőzni: telefonál, sms-ezik, üzen a közösségi oldalakon. Ha feltűnik, hogy mindezt túl sűrűn, vagy lehetetlen időben teszi, nem árt gyanakodni, vagy óvatosan rákérdezni a gyermeknél, hogy miről is szoktak csevegni. A levél- és telefontitok tiszteletben tartása ugyan mindenkit megillet, mégis, van az a helyzet, amikor a szülőnek át kell lépni a határokat, hogy kiderítse az igazságot, és megvédje a gyermeket a támadótól. A terhelő üzeneteket azonnal le kell menteni, és megtenni a feljelentést a rendőrségnél.

Fontos: a gyermek szavának mindig hinni kell, mert egy ilyen ügyben a gyerek sosem hazudik! Ha elbagatellizáljuk a dolgot, a gyerek végképp elveszti a bizalmát a felnőttekben, megrendül a hite a világban, és akár tragédiába is torkollhat, ha semmibe vesszük jelzéseit!