A gyermekvédelem hősei: Mayer Ferenc
Mayer Ferenc császári tábornok volt. A napóleoni háborúk sikerei után Budapestre költözött, és itt élt akkor is, amikor kitört az 1848-as forradalom. Ekkor, nem várt módon nem az osztrákok, hanem a magyarok oldalára állt. Az idős férfit Bécs rögtön meg is fosztotta katonai rangjától. Hazánkhoz élete végéig hű maradt, vagyonát Buda városára hagyományozta, azzal a kitétellel, hogy ott felekezettől és származástól (tehát, hogy házasságból vagy azon kívül született-e a gyermek) független fiúárvaházat hozzanak létre.
De miért is volt olyan különleges ez az osztrák származású férfi, és nemes cselekedete? Hazánkban a kezdet kezdete óta állami, egyházi és magánvagyonból építettek árvaházakat, melyekben árva és félárva gyermekeket oktattak és neveltek. A Mayer Ferenc-féle árvaház az egyik legrégebbi, magánvagyonból létrejött intézmény volt, úgy, hogy alapítója egy nem magyar származású, vagyonos ember volt. Az általa a városnak adományozott összeg olyan magas volt, hogy nemcsak a 100 000 forint értékű árvaházat lehetett felépíteni belőle, hanem az intézetet kellően be is lehetett rendezni; sőt ezt követően még mindig annyi pénz állt a főváros rendelkezésére, melynek csupán kamata is elég volt az árvaház fenntartásához.
Az árvaház 1886 és 1953 között üzemelt a XII. kerületben a Városmajor utca 31-ben. Befogadott minden budai születésű, vagyontalan, árva vagy félárva, törvényes vagy törvénytelen gyermeket, akik 14 éves korukig maradhattak az otthonban (a kiemelkedőn tehetséges vagy szorgalmas, illetve a gyenge fizikumú fiatalok tovább is). Az épülethez, melyben nagy hálók (három hálóteremben összesen hetvenöt gyermeket szállásoltak el), cselédszobák, igazgatói rezidencia, fürdőhelyiségek, raktárak is helyet kaptak, tartozott egy nagy udvar és egy konyhakert is. Ebben a kertben a diákok maguk termelték meg az ételekhez szükséges gyümölcsöt és zöldséget.
Az intézmény hamar jó hírnévre tett szert, az itt nevelkedők megállták a helyüket az életben: több iparos mester és tanító is kikerült közülük. Szigorú napirend szerint töltötték a napjaikat, ötkor keltek, tanultak, dolgoztak a kertben, és egyenruhában jártak.
Két másik árvaházzal együtt akkortájt több mint ezer árvát nevelt fel az intézmény. Működését az államosítás szüntette meg: általános iskolaként üzemelt sokáig, majd a rendszerváltás után a katolikus egyház kapott lehetőséget arra, hogy iskolát üzemeltessen az épületben.
Mayer Ferenc emlékét ércszobor hirdeti az intézet előtt, a vizivárosi temetőben nyugvó porait pedig díszes síremlék fedi.
