A nevelőszülőkhöz kerülő gyermek élete első szakaszában komoly traumákon megy keresztül. A felépüléshez, az élete folytatásához a lehető legjobb nevelőcsaládban kell elhelyezni, ahol vér szerinti családjába való visszakerüléséig, örökbe adásáig, vagy gyakran felnőtt koráig a lehetőségekhez képest a legjobb lesz neki. De hogyan választja ki a nevelőszülői szolgálat azt a családot, amely a leginkább megfelel a gyermeknek?

• A nevelőcsalád kiválasztásakor alapvető fontosságú a családba érkező gyermek jellemvonásainak, addigi életvezetésének figyelembe vétele. Egy egyszemélyes figyelmet igénylő, vagy inkább idősebbekkel jól kijövő gyermek elhelyezése egy dinamikus, sokgyermekes családban nem jó döntés. Egy mozgalmas fővárosi közegben élő gyerek kihelyezése vidékre szintén magában rejti a sikertelenség lehetőségét. Egy ilyen hibás döntés ellehetetleníti a gyermek beilleszkedését, hiszen rengeteg olyan újfajta követelménynek kell megfelelnie, melyre adottságai miatt nem képes.
• A nevelőcsalád már kialakult családszerkezetének figyelembe vétele elengedhetetlen, (tehát hiba az „új gyermeket” vér szerinti gyermekek fölé, illetve közé helyezni. A természetes születési sorrend be nem tartása rivalizációs helyzetek kialakulásához vezet, s ezekkel rendszerint nem képes a család megbirkózni.)
• A nevelőszülő konfliktuskezelési technikáit, tapasztalatait és életkorát is figyelembe kell venni a megfelelő családösszetétel kialakításában. A visszaszállítások (amikor a gyermek a nevelőszülőket elhagyva kérvényezi gyermekvédelmi intézményben való elhelyezését) főleg a gyermekek kamaszkorában következnek be. Ez alapból egy kiemelten nehéz életszakasz. A nevelőszülők hajlamosak ilyenkor magukat okolni a sikertelenségért, nem pedig egy „normális” tünetnek fogják fel a lázadást. Lényeges, hogy a nevelőszülő jól tudja kezelni a helyzetet, és ne fedje el a konfliktusokat, melyek egy idő után szükségszerűen robbannak!
• A kiemelt, bántalmazott vagy elhanyagolt gyermeknek kifejezetten szüksége van egy jól működő családra, ahol az anya és az apa is a „helyén van”. Azaz egy erős, vezető apa és egy gondoskodó, szerető anya „kombinációja” lenne ideális – ha ezek a szerepek felcserélődnek, vagy egyikük nem tölti be igazán szerepét, a gyermek sérülhet, és főleg kamasz korára ez konfliktus forrásává is válhat.