Szexuális visszaélés. Mindenképpen súlyos bűn, de a gyermekek ellen elkövetett efféle vétség talán a leginkább elítélendő tett. Főleg, ha családtag, vagy olyan felnőtt követi el, akire a gyermek rá van bízva, akiben elvileg megbízhatna (tanár, gondozó, edző).

A gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzusokról nincs pontos esetszám, de a felnőttként elmondott, szexuális visszaélésekről szóló beszámolók alapján kimondhatjuk: a jelenség létezik, és foglalkozni kell vele!

Hazai és külföldi felmérések alapján hozzávetőleg a következőket mondhatjuk el:

• A gyermekotthonokban felnőtt gyermekek közül minden negyediket ért szóbeli szexuális abúzus, vulgáris megjegyzés.
• Minden hetedik gyermek szemtanúja volt nemi erőszaknak.
• Kilencből egy gyermeket kényszerítettek szexuális aktusra.
• Minden tizedik gyerek átélte, hogy intim testrészeit erőszakkal simogatták.
• A szexuálisan bántalmazott gyermekek 82%-a lány.
• A szexuális bántalmazást átéltek esetében megnő az esély, hogy hasonló visszaélést követnek el más gyermekeken.

Honnan ismerhetjük fel azt, hogy egy gyereket szexuálisan bántalmaztak? Mikor mondhatjuk ki, hogy a gyermek szexualitáshoz fűződő viszonya nem normális, nem egészséges?

Nem árt tudni, hogy a gyermekek a szexuális bántalmazásról nem tudnak hazudni, olyan nincs, hogy nem történt meg velük, ők viszont azt állítják, hogy megtörtént. Ha egy gyerekhez szexuálisan közeledtek, lehet, hogy sokáig nem mutat tünetet, de előbb-utóbb (akár évek múlva!) előtör belőle valami szorongás, vagy több tünet is a következők közül:

• viselkedésbeli és magatartásbeli problémák
• alacsony önértékelés
• az általánostól eltérő – szexuális tartalmú – szavak használata
• ágybavizelés
• szorongás a sötétségtől és az egyedülléttől
• depresszió
• provokatív szexuális tartalmú viselkedés
• öngyűlölet
• agresszivitás

Mit lehet tenni, ha ezeket tapasztaljuk egy gyermekkel kapcsolatban?

Kezdj el odafigyelni a gyermek viselkedésére, szóhasználatára! Akár jegyzetelhetsz is, minden apró részlet fontos.

Teremts bizalmas légkört, és kérdezd meg, hogy érzi magát, adj lehetőséget arra, hogy elmondja, letegye a terhét!

Ne kérdezz rá konkrétan, ne fogalmazd meg helyette a gyanúdat!

Hangsúlyozd, hogy hiszel neki, és ami történt, az nem az ő hibája!

Ne ígérd meg, hogy nem mondod el másnak, amit tőle tudsz, de nyugtasd meg, hogy csak azoknak fogsz szólni a történtekről, akiknek feltétlenül tudniuk kell ahhoz, hogy megvédhessék őt!

Ne lépj kapcsolatba az elkövetővel!

Minél hamarabb kérj szakmai segítséget!

(Forrás: Kovács Szilvia: Módszertani segédlet a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések eseteire, Tegyesz)