Gyermek, áldás?
„Egy nő két dologért tesz meg mindent: azért, hogy legyen gyermeke, és azért, hogy ne.” Ismerős a mondat, ugye? A még szinte gyermekkorban teherbe esett lányok mégis a két kategória között vannak: nem tettek meg mindent a babáért, de azért sem, hogy ne essenek teherbe. A diszfunkcionális családból érkező, vagy intézményi keretek között felnevelkedő leányok különösen „veszélyeztetettek”. Elmondjuk, hogy miért.
Talán nem annyira köztudott, de évente közel 10.000 19 évesnél fiatalabb lány esik teherbe Magyarországon. 18-ból 1 anya 19 évesnél fiatalabb. Az érintett lányok közel fele abortuszon esik át (leginkább a jobb anyagi körülmények között élők, akik tovább szeretnének tanulni, amiben egy gyerek csak akadályozná őket), míg másik fele megszüli gyermekét (a továbbtanulásban nem gondolkodó, rosszabb anyagi körülmények között élők).
Az ok összetett: a fiatalok nem ismerik jól a fogamzásgátlási lehetőségeket, vagy nincs rá pénzük, hiányosak az ismereteik a szexuális kapcsolatok kockázataival kapcsolatosan. A társadalmi közgondolkodás is hibás: a szabad szexualitást, a válást, az egyedülálló szülőség természetességét hirdeti, és ezt a mentalitást az egyre fiatalabb korosztály is elfogadja.
Ezen felül persze a bántalmazó vagy diszfunkcionális család is tehet a korai gyermekvállalásról – az ilyen családból származó gyermekek már korán elkezdik keresni a párkapcsolatokat, a szexuális érintkezéseket – elfogadást, szeretetet remélve a társtól. Mivel azonban nem tudnak egészségesen kötődni, ezek a kapcsolatok általában működésképtelenek, problémásak, és hamar véget is érnek. A korai teherbeesés pedig azért jósolható meg előre, mert a rossz szülő-gyermek viszony miatt nem kapnak megfelelő felvilágosítást, és nem tudnak megértő felnőtthöz fordulni párkapcsolati gondjaikkal. (Például senki sem világosítja fel őket az abortusz lehetséges későbbi testi-lelki következményeiről, vagy senki nem magyarázza el nekik, hogy akár egy erre fenntartott intézményben titokban világra hozva a babát, nyílt örökbeadással gondoskodhatnának róla, családba segítve a gyermeket…)
A gyermekvédelmi gondozásban élő fiatal lányok kétszeresen felülreprezentáltak a 19 éves kor előtti teherbeesettek között, mint kortársaik. A kilépést követően ez az arányszám még magasabb, gyakran, a következő terhesség időpontja is közel esik a kilépéshez.
És, hogy miért is nehéz helyesen megítélni ezt az egész kérdést, valamint megoldást találni rá? Azért, mert ez egy „ördögi” kör, és abból mindig nehéz kitörni. Kutatások igazolják, hogy a tizenéves várandósok és fiatal anyák fokozottan veszélyeztetettek az iskolából való végleges kimaradással és a párkapcsolati konfliktusokkal.
Egy fiatalkori terhesség és anyaság növeli az esélyét annak, hogy a fiatal anya gyermeke
szegénységben éljen,
egyszülős háztartásban nőjön fel,
bántalmazás és elhanyagolás áldozata legyen,
rosszabbul teljesítsen az iskolában,
felnőtt korában bűncselekményt kövessen el, vagy áldozattá váljon,
alkohol és kábítószer problémákkal küzdjön,
továbbá a hozott családi, szocializációs minták ismétlődésének következményeként nagyobb a valószínűsége, hogy önmaga is fiatalon vállal gyermeket,
és ezzel a kör elölről kezdődik.
