A gyermekek útja a családból való kiemelés után

Hogy milyen utat jár be egy gyermek és milyen kimenetele lehet az életútjának, miután kiemelték a családjából? Erről hozunk cikk-sorozatot nektek. A mai cikkben arról olvashattok, hogy milyen út vezet a kiemeléstől a nevelőcsaládba érkezésig, a jövő heti cikkünk pedig a nevelőcsaládról való leválás és a végső sorsrendezés útját mutatja be.

A cikkek az ideális menetet írják le. Természetesen minden eset más és az élet sokszor felülírja a protokollt.

Az elsődleges cél minden kiemelés esetén az, hogy a gyermek visszakerülhessen a vér szerinti családjába, ehhez azonban a szülők részéről együttműködés szükséges.

Vér szerinti szülők kötelességei:

A szülő köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy gyermekét nevelhesse, és a határozatban foglalt problémákat – amik a kiemeléshez vezettek – elhárítsa. Köteles a gyermekével tartani a kapcsolatot. Amennyiben ezen kötelezettségével nem él vagy visszaél, a gyermek örökbe fogadhatóvá válhat (a gyámhivatal nyilvánítja örökbe fogadhatónak a nevelésbe vett gyermeket).

A nevelőszülők számára a gyermek előtörténetével való megismerkedés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatnak a gyermekek családból történő kiemelésekor információkat kell nyújtani a gondozási hely számára (akár befogadó otthon akár nevelőszülő esetében). Például: Milyen okból és mikor került a család a gyermekjóléti szolgálathoz?, Milyen a család együttműködő készsége?, Ki (volt) a gyermek háziorvosa, védőnője? Hova járt óvodába és iskolába? Az óvodában és iskolában kit kell keresni (gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, óvodapedagógus)?

Az egészségügyi állapotukkal kapcsolatos (pl: allergia, tartós betegség, kezelések, védőoltások) információkat a gyermekek (volt) háziorvosától, védőnőjüktől is be lehet/be kell szerezni. Ha már óvodásba, vagy iskolába jár, akkor az intézménytől a neveléssel kapcsolatos információkat, jellemzéseket lehet/kell beszerezni. Ha sajátos nevelési igényű, ezt is meg kell jelölnie a köznevelési intézménynek.

Amennyiben egy gyermeket nem azonnali hatállyal emelnek ki a családjából, vagy csecsemő/gyermekotthonból kerül kihelyezésre a nevelőcsaládba, a kihelyezés előtt van lehetőség a gyermekkel való ismerkedésre. 

A gyermekkel való találkozás, barátkozás protokollja

A gyermekekkel való találkozást a gyermekek állapotához, igényeihez kell igazítani a fokozatosság figyelembe vételével. A gyermekeket tapintatosan kell felkészíteni a nevelőszülővel való kapcsolatfelvételre, nem szabad őket face to face helyzete hozni.

A nevelőszülővel történő első találkozásnál nagy jelentősége van a „vártam Rád” élménynek!

A gyermek megismerésének lehetőségei: megfigyelés, játék, beszélgetés, tudatos helyzetgyakorlat teremtés.

Megismerés területei:

1. bio-, pszicho-, szociális fejlődés főbb jellemzői (fejlődési szakaszok)
2. képességeinek megismerése (észlelési, intellektuális, testi-fizikai, nyelvi, szociális )
3. gyermek családi környezetének megismerése

A gyermek minél teljesebb megismerése hozzásegíti a nevelőszülőt a gyermek viselkedésének megértéséhez és az elfogadásához. Ha tudjuk, hogy a gyermek miért viselkedik úgy, ahogy, akkor ez egyrészt segíti az elfogadásunkat, másrészt segít a hatékony segítségnyújtásban is.

A gyermeket megismerhetjük két személyes helyzetben és társas kapcsolataiban is egyaránt.

A gyermek viselkedésének okai visszavezethetőek testi, lelki és környezeti tényezőkre egyaránt. Ezért minél több ismerettel rendelkezünk a gyermekről, annál hatékonyabban tudunk hozzá közeledni, és tudunk neki hatékony segítséget nyújtani.

A közös élettörténeti háttér kezdeti hiányának kezelése

A családból kiemelt gyermekek számos traumával érkeznek. Fontos szempont, hogy nyitottan forduljunk feléjük. Legelőször is fogadjuk el a gyermek viselkedését, ne kezdjük el faggatni, ne erőltessük azt, hogy meséljen az élettörténetéről.

Fokozatosan ismerjük meg a gyermeket, igazodjunk az ő tempójához, hagyjuk hogy ő mesélje el az „élettörténetét”.

A vér szerinti és a nevelőcsalád értékrendjének közelítése

A családból kiemelésre okot adhat az, ha a vér szerinti család értékrendje eltér a társadalomban elfogadott normáktól (pl: bűnöző, vagy alkoholizmus). Fontos ismerni és megérteni a gyermek szocializációját, elsajátított szokásait. A nevelőszülőknek problémát okozhat azoknak a gyermekeknek a megértése, akik eltérő kulturális közegből, esetleg más etnikumból származnak. Fontos, hogy a nevelőszülő rendelkezzen alapvető ismeretekkel az eltérésekről és azok okáról.

A kapcsolattartás szerepe a gyermek életében, fejlődésének folyamatában

A gyermeknek joga van a kapcsolatai ápolásához, ez természetesen elsősorban a családi, szülői, testvéri kapcsolatokra vonatkozik. De nem kizárólag erre terjed ki: a gyermeknek ezen túl joga van a baráti- és párkapcsolatai ápolására is.

A családi-, baráti-, és párkapcsolatok a gyermek identitásához, az azonosság tudatának fejlődéséhez járulnak hozzá, és erősítik a valahova tartozás érzését!

A vér szerinti családdal való kapcsolattartás jelentősége van a visszahelyezés szempontjából.

A családból kiemelt gyermek hazagondozása egy rendszeres, stabil vér szerinti szülő- gyermek kapcsolattartás nélkül elképzelhetetlen, a kapcsolat rendszeressége, folyamatossága, stabilitása az egyik alapja a sikeres visszahelyezésnek.