Nevelőszülő. Sokan keverik az örökbefogadókkal, még többen gondolják, hogy minden nevelőszülő a „nagy pénzekért” fogadja be a gyerekeket… Mi a valóság? Íme néhány állítás, melyet nem árt tudni a nevelőszülőkről, és munkájukról.
- A nevelőszülők száma évek óta ötezer körül mozog. A gondozásba vett gyermekek száma azonban nő.
- Alapvető követelmény, hogy a nevelőszülő betöltse a 24. életévét, valamint a nála elhelyezett gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel legyen idősebb.
- Egyedülálló személy is lehet nevelőszülő.
- A nevelőszülői tanfolyam nincs iskolai előképzettséghez kötve, így akár alapfokú végzettséggel is elvégezhető.
- A nevelőszülő lakhatási körülményeit környezettanulmány során megvizsgálják. Fontos, hogy egy gyerekre legalább hat négyzetméternyi terület jusson.
- A nevelőszülő gyakorlatilag a gyermek „mindenese”: köteles gondoskodni a vér szerinti családdal történő rendszeres kapcsolattartásról, tartja a kapcsolatot különféle állami és önkormányzati osztályokkal, a gyámhivatallal, a nevelőszülői szakszolgálattal, az óvoda, iskola alkalmazottaival, a gyermek csoporttársaival és azok szüleivel.
- A gyermek iratainak rendben tartása is a nevelőszülő feladata: tehát a személyes iratok, a kiskorú vagyonával, fejlődésével kapcsolatos és az egészségügyi, oktatási intézményben kapott dokumentumok kezelése is rá hárul.
- A nevelőszülői munkakört csak a mindkét fülükre halláscsökkentek, beszédhibásak, epilepsziások, mindkét szemükre látáscsökkentek, illetve krónikus légzőszervi betegségben szenvedők nem töltheti be.
- A nevelőszülőség inkább pszichikailag, mint fizikailag megterhelő. Amennyiben a pszichés megterhelésnek idegi és fizikai jelei is megjelennek, a nevelőszülőnek célszerű szabadságot kivennie.
- A nevelőszülőség a vérszerinti vagy örökbefogadó családba való kísérésig tart, ha ezek egyike sem következik be, akkor alapvetően a gyermek 18 éves koráig tart. A munkaviszony a gyermek továbbtanulása esetén meghosszabbítható az „utógondozási ellátással”, ami akár 24-25 éves korig is kitolható.
