Mire a nevelőszülőkhöz került, Csabika már ötször volt kórházban kruppos rohammal, a teste pedig tele volt ekcémafoltokkal. A szülőket többször figyelmeztették, hogy figyeljenek a kisfiúra, mert egy súlyos rohamba – ha nem váltják ki a kúpot, nem inhalálnak, nem viszik azonnal kórházba – bele is halhat a gyermek. Nem tették meg.
A nevelőszülőknél aztán lassan, de biztosan felépült. Persze, mondják, hogy a krupp hatéves korra kinőhető, az ekcéma pedig étrend megváltoztatásával teljesen tünetmentessé tehető. Mégis, a nevelőszülők, az orvos és a védőnő is biztosak voltak benne: Csabikának lelki eredetű betegségei voltak, és a szerető, biztonságot nyújtó közegben gyógyult meg teljesen a teste és a lelke is.
A lelki eredetű betegségeket magzati, csecsemőkori és kisgyermekkori traumák, lelki sérülések is okozhatják, mint például a bántalmazás, elhanyagolás, vagy akár a szülők életmódja (állapotosként italozás, dohányzás, drogozás), de még az a tény is, hogy ő egy nem várt gyermek.
A tünetek roppant szerteágazóak lehetnek, és gyakran megesik, hogy a fájdalomnak semmiféle szervi oka nincs (hasfájás, hányás…).
A lelki eredetű betegségek csak hosszú, alapos munkával gyógyíthatóak, de megéri időt és energiát fordítani rá. Kiváltképp a gyermekeknél, ahol a környezetváltozás, a biztonságos légkör, elfogadás, megfelelő testi érintések, szeretet-megnyilvánulások elengedhetetlenek a gyógyuláshoz.
Számos betegség van, melyet egyértelműen lelki eredetűnek találnak a hozzáértők. A teljesség igénye nélkül: az alhasi görcsök félelmet, bizonytalanságot jeleznek. Az aranyér és a bélproblémák arra utalnak: nem tudja a beteg elengedni a fájdalmát, sérelmét, az ellene elkövetett dolgokat. Az álmatlanságban szenvedő gyermeknek bűntudata van, nyugtalan. A csecsemőkori asztma azt fejezheti ki, hogy a gyermek nem érzi jól magát a környezetében, retteg. Ekcémát okozhat egy-egy táplálék, de a gyermek környezetében tapasztalt kibékíthetetlen ellentétek, az érzelmi kifakadások hiánya is. A fül betegségei a hallás (veszekedés, átkozódás, harsogó környezet?) „megtagadását”, a szembetegségek pedig a gyermek körül zajló dolgok „látásának elutasítását” is jelentheti.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden betegség efféle lelki okokra vezethető vissza, azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy egy nehéz sorsú gyermek visszatérő, akut betegsége esetén nincs-e egy efféle ok. A lelki eredetű panaszok ugyanis csak részben kezelhetőek gyógyszerrel. A gyógyszeres (tüneti) kezelésnél fontosabb, hogy a lelki okokat megszüntessük. Terápiával (irodalom, rajz, szerepjátékos), és sok megértő figyelemmel, közös, élménydús programokkal érhetjük el a teljes, testi-lelki gyógyulást.