Mit árul el a gyerek játéka?

Nevelőszülőként gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan teremtsünk kapcsolatot a hozzánk érkező óvodás gyermekkel. Hogyan tudjuk őt a legjobban megismerni, és feltárni a benne szunnyadó lelki terheket? A válasz: kezdjünk el vele játszani, majd engedjük, hogy elmélyüljön a játékban, és közben figyeljük meg, mit és hogyan csinál.

Miért alkalmas a játék a gyermek megfigyelésére és megismerésére?
– a gyermek természetes megnyilvánulása a játék
– élményeit cselekvésbe fordítja át
– a játékban hozza a maga problémáját
– örömmel vesz részt benne

Óvodás korban a játék a feszültségek, vágyak feldolgozásának egyik módja.

A gyermek a játékában azt mutatja meg:
– hogy milyennek látja, milyennek szeretné látni a világot
– hogyan magyarázza a világot
– milyen problémái, megoldási stratégiái vannak

A játék eszköz és lehetőség arra, hogy a gyermek:
– a vele történteket átalakítsa
– negatív élményeit „tárgyiasítsa”
– legyőzze félelmeit
– megbirkózzon ellenséges érzelmeivel

Szempontok, hogy mire figyeljünk oda, amikor játszik egy kisgyerek:
1. Milyen játék érdekli?
– egyéni/társas
– ülő/mozgásos
– csendes/hangos
– kész játék/alkotást igénylő
– meddig játszik vele?
– mire cseréli le?

2. Hogyan változik viselkedése a játék folyamán?
– felbátorodik
– lehiggad
– megunja

3. Beilleszkedik-e a játszók közösségébe? Ha igen, hogyan?
– vezető/alárendelt
– szabálytartó/csal
– társaihoz készséges, segítő/veszekedő, támadó
– kezdeményező/alkalmazkodó
– mennyire feledkezik bele a játékba?
– kisebbekhez/nagyobbakhoz csatlakozik-e?