A bullying/kortársbántalmazás egy olyan jelenség, mely során egy vagy több személy szándékosan és ismétlődően fizikális vagy pszichés fájdalmat okoz egy másik, magát megvédeni nem tudó félnek. Az erőviszonyok egyenlőtlenek, s mivel az áldozat teljesen védtelen a bántalmazással szemben, jelentős stresszt, tehetetlenséget és negatív érzéseket él át.

A bullying komoly társadalmi probléma, mely számos esetben felbukkan a „felnőtt világban” is, akár a munkahelyen, vagy otthoni környezetben – azonban leggyakrabban az iskolákban jelenik meg. Nagyon fontos figyelmet szentelnünk a kortársbántalmazásnak, hiszen gondoljunk bele – a fiatalokat folyamatosan formálja környezetük! Vajon az ilyen légkörben felnövő gyerekek, akik bizony egyszer csak felnőttekké – orvosokká, bolti eladókká, tanárokká – válnak, hogyan fognak a világ felé fordulni? A rendszeresen zaklatott gyerekek esetében nagyobb valószínűséggel jelenik meg alacsony önbecsülés, magányosság, elszigeteltség, depresszió, szorongás, s mindezen problémák gyakran felnőtté válva sem hagyják el őket.

A bullyingnak számos formája van:

• fizikai → lökdösődés, verekedés
• verbális → csúfnév
• kapcsolati  →valaki kizárása bizonyos csoportból vagy tevékenységből
• online/internetes → közösségi oldalon folyamatos bántó hozzászólások az adott áldozat képei alatt

Milyen jelei vannak annak, hogy valaki bántalmazás áldozatává vált? Miről vehetjük észre?

• gyakran jön haza sérülésekkel az iskolából
• gyakori fejfájás, hasfájás, étvágytalanság és/vagy alvászavar jelenik meg
• hirtelen romló iskolai teljesítmény
• hangulatváltozások, gyakran levertnek vagy idegesnek tűnik
• félénk, szégyenlős, visszahúzódó lesz
• testbeszéd jelei: lehajtott fej, nem néz a másikra
• csoportos helyzetekben feszült / kerüli azokat
• ebédidőben / szünetekben magányosan üldögél vagy eltűnik
• gyakran kicsúfolják, és ekkor meg sem védi magát
• alacsony az önértékelése, néha nagyon érzékeny
• hirtelen elkezd másokat bántalmazni

Mit tehetünk?

Nem szeretünk erre gondolni, de sajnos mi, felnőttek gyakran elbagatellizáljuk ezeket a helyzeteket, nem tulajdonítunk nekik nagy jelentőséget, vagy épp, hogy mi tesszük lehetővé egy-egy helyzet fenntartásával a bullying jelenség tartós fennállását. A legjobb védekezés ezen helyzetek ellen a megelőzés. De vajon mit tehetünk konkrétan?

• Szülőként alakítsunk ki már iskolás kor előtt erős, bizalomteljes kapcsolatotgyermekünkkel! Fontos, hogy a gyermek azt érezze, bizalommal fordulhat hozzánk, és kérhet segítséget.
• Beszélgessünk a gyerekekkel – MINDENRŐL.Azok a gyerekek, akik kérdezhetnek, és akiknek magyarázattal szolgálunk (pl. az utcán bottal átkelő idős ember esetében elmeséljük a rácsodálkozó Ádámkának, hogy ő egy vak férfi, esetleg hozzátesszük, hogy „Látod, te milyen szerencsés vagy, hogy mindent látsz magad körül!”), kisebb valószínűséggel fogják bántani társaikat.
• Segítsük a gyermeket szociális érzékenységénekkialakulásában! Ezt tehetjük azáltal, hogy sok társasjátékot játszunk velük, ahol mindenkire érvényes szabályok alapján kell játszani és alkalmazkodni egymáshoz, illetve buzdíthatjuk a gyermeket másokat segítő tevékenységek végzésére.
• Ha pedig már fennáll a bántalmazási helyzet, mindenképpen értesítsük erről a gyermek osztályfőnökét és az iskolapszichológust.

Írta: Barna Fruzsina

Felhasznált irodalom:

Enable program. AB foglalkozásvázlatok.

Nansel, T. R., Overpeck, M., Pilla, R. S., Ruan, W. J., Simons-Morton, B., & Scheidt, P. (2001). Bullying behaviors among US youth: Prevalence and association with psychosocial adjustment. Jama, 285(16), 2094-2100.

Olweus, D. (1991). Bully/victim problems among schoolchildren: Basic facts and effects of a school based intervention program. The development and treatment of childhood aggression, 17(17), 411-448.