Az autizmus spektrumzavar egy pervazív (az egész személyiségre kiterjedő), jellemzően veleszületett és egész életen át tartó fejlődési zavar, mely az idegrendszer eltérő fejlődéséből ered. Az autizmusban érintett gyerekek száma napjainkban folyamatosan emelkedik. Így a nevelőszülőknek, örökbefogadó szülőknek is fel kell készülniük rá, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő gyerekek között is emelkedni fog a számuk. Így elkerülhetetlen, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk a témában. Ma az autizmus jellemzőit vesszük át, hogy idejében felismerjük, ha a nálunk nevelkedő gyermeknél felmerül a gyanú az autisztikus érintettségre, és meg tudjuk neki adni a szükséges segítséget, fejlesztést.

Az autizmusról általában:

Az autizmus felismerése nem egyszerű. Számos tünetét megfigyelhetjük már a korai gyermekkorban pl: lehet egy korai jele a csecsemőknél, ha nem szereti, ha ölben tartják, „jó babák”, elvannak egyedül az ágyukban. De ez önmagában még nem elég a diagnózis felállításához.

A fejlődésük tekintetében a legmarkánsabb tünetek általában 3-4 éves kortól jelentkeznek, de visszamenőlegesen újszülött kori tünetek ugyancsak fellelhetők. Ezek feltárására azonban már a diagnosztizálás időszakában szokott sor kerülni. A szülők számára az első, ami szemet szúr, hogy gyermeküknél a tipikus fejlődés elmarad, illetve a normálistól eltérő, szokatlan dolgokat produkál.

A korai viselkedés- és magatartásbeli eltérések a következők lehetnek:

– a szociális kapcsolatok hiánya vagy nehézsége,

– kommunikációs nehézségek,

– szokatlan érdeklődési területek

– ismétlődő viselkedésformák

De ezek önmagukban még nem egyértelmű mutatói annak, hogy a gyermek autista is.

Az autisztikus viselkedés rendkívül heterogén, nincsen két egyforma autista.

Az autizmus befolyásoló tényezői:

• az életkor
• az autizmus súlyossága
• az értelmi képességek
• a beszéd és beszédértés szintje
• a személyiség
• a környezeti hatások (család, terápia, stb.),
• az egyéb társuló betegségek, zavarok

Fontos megértenünk, hogy az autizmus nem betegség, és nincs rá gyógymód. Azonban a megfelelő támogatás és fejlesztések lehetővé teszik, hogy az autizmusban érintett gyerekek és majdan felnőttek teljes és boldog életet élhessenek. Ehhez azonban elengedhetetlen a mielőbbi diagnózis és terápiás támogatás.

Az autizmus diagnosztizálása és fontossága:

Az autizmus diagnózisa komplex folyamat, amely magában foglalja a szakemberek megfigyeléseit, a fejlődési előzmények felmérését és a viselkedéses jellemzők értékelését. A korai diagnózis kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi a korai intervenciót és a szükséges támogatást a gyermek számára. A diagnózis segít megérteni és elfogadni az autizmussal élő embert, valamint irányt ad a fejlesztések és terápiák kiválasztásához.

Az első jeleknél még a szakemberek is óvakodnak a „diagnózis felállításától”. Inkább csak jelezik a szülő felé a tapasztalt fejlődési- és viselkedési sajátosságokat, esetleg az emelkedett rizikót autizmus spektrumzavarra, majd javaslatot tesznek a szülő felé, hogy kihez forduljon, hogy a diagnózis minél pontosabb legyen.

Azt azonban tudni kell, hogy az autizmus hatással van az egész családra, ezért a barátoknak és családtagoknak fontos szerepük van az autizmussal élő személyek támogatásában, hogy valóban a társadalomba beilleszthető felnőtté válhassanak.

Szívesen olvasnál még erről? Kattints a korábbi cikkünkre ebben a témában.