Mit jelent a gyermekvédelmi rendszerben a speciális ellátási igényű gyermek? Erről hoztunk ma összefoglalót a számotokra.

Az 1997. évi XXXI. törvény 58.§. meghatározza a speciális ellátási igényű gyermekek körét.

“Az otthont nyújtó ellátás keretében speciális ellátást kell biztosítani:

– a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek,

– a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető (súlyos disszociális tüneteket mutató),

– az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára.”

A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolásra, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.

A speciális ellátási igényű gyermekek jellemzői:

– szocializációs problémák (hiányok, hibák)
• Teljesítmény és viselkedészavarok,
• Neurotikus vagy antiszociális fejlődési irány,
• Devianciák.

Ezeket a gyermekeket többszörös traumatizáltság /sérültség/ jellemzi, ami a következőket jelenti:
– sérült az autonómia-élményük (önállóság),
– kontroll funkciók kívülre helyezése
– sérült önbecsülés, önértékelés, alacsony, negatív énkép jellemzi őket, önbizalomhiánnyal küzdenek, bizalmatlanok
– társas kapcsolataik problémásak
– részképesség-zavar
– teljesítmény-zavarok
– nevelési hibák, környezeti ingerszegénység, szülői modell hiányosságai
– beilleszkedési zavarok
– szociális izoláció /társas elszigetelődés/
– alul-szocializáltság, magatartás-zavarok

A viselkedési rendellenesség megnyilvánulásai:
– emberek és állatok iránti agresszió
– vagyonrongálás
– csalás, lopás
– szabályok megsértése
– hazudozás, elszökés otthonról
– tűzokozás
– gyakori és súlyos indulatkitörések
– szófogadatlanság
– devianciák
– önsértés, öngyilkosság
– kriminalitás
– szenvedélybetegségek
– szexuális szélsőségek

Továbbá:
– önrendelkezési problémák:önreflexió, önkritika képességének hiánya, önkontroll és önfegyelem nehézségei, problémás felelősségérzet
– önérvényesítés nehézségei, olykor teljes hiánya (alárendeltség, konformizmus, befolyásolhatóság)
– konfliktuskezelési nehézségek: indulatvezérelt viselkedés (indulatosság, dühből cselekvés)
– alulmotiváltság
– irracionális jövőkép
– rendezetlen életvitel
– disszociális, agresszív viselkedés, magatartás -> nyílt, kihívó (oppozíciós) zavar
– önkontroll gyakori elvesztése
– aktív szembeszegülés a normákkal, szabályokkal
– erős düh és sértettségérzés
– bosszúállás és rosszakarat
– érzékenység, sértődöttség
– figyelemzavar, mozgászavar, impulzivitás, alacsony frusztrációs tolerancia
– impulzus-kontroll zavarok: az egyén nem képes kóros késztetéseit kontrollálni pl.: kleptománia, szerencsejátékok
– személyiségzavarok: tartós alkalmazkodást gátló viselkedésminták, paranoid, antiszociális, narcisztikus személyiségzavarok

Minél előbb észleljük a fejlődés elakadását, annál nagyobb hatékonysággal tudnak segíteni a szakemberek.

Jövő héten a speciális ellátási igényű gyermek fejlesztésének lehetőségeiről, és módszereiről olvashattok.