Milyen típusú ellátásban élnek ma a világ gyermekei, ha nem nevelkedhetnek saját családjukban? Az IFCO és a UNICEF adatai segítenek megérteni a globális tendenciákat: hol jellemzőbb az intézményi elhelyezés, és hol kapnak esélyt a gyerekek a családalapú gondozásra. A számok mögött sorsok húzódnak – és fontos tanulságok, amelyeket érdemes észrevennünk.

Ha világszinten tekintünk a gyermekvédelmi rendszerekre, sokféle megoldással találkozunk – de egy közös vonás mégis kirajzolódik: a családi típusú gondozás jelentősen hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Ennek ellenére még mindig sok gyermek él bentlakásos intézményekben, különösen azokban a régiókban, ahol a nevelőszülői ellátás nem elég fejlett vagy támogatott. Nézzük, mit mutatnak a számok!

🌍 UNICEF-adatok alapján: hány gyermeket érint az alternatív ellátás?

A UNICEF és partnerei 2012 és 2017 között gyűjtöttek össze részletes adatokat a világ 142 országából – ezek az országok a világ gyermekeinek több mint 80%-át lefedik.

A vizsgált időszakban:

• 2,726,000 gyermek élt bentlakásos intézményekben világszerte.

• Ez átlagosan 120 gyermeket jelent 100 000 fő gyermekpopulációra vetítve.

Ez a szám kiemelkedően magas, különösen, ha tudjuk: a gyermekek személyiségfejlődésére és lelki egészségére negatív hatással van a személytelen, intézményi környezet.

Miért fontosak ezek a számok?

Az adatok segítenek:

• felismerni a gyermekvédelem gyenge pontjait,

• megérteni, hol és miért túlterheltek az intézmények,

• rámutatni, mely országokban sürgető szükség van a családalapú megoldások erősítésére.

A számok mögött mindig valódi gyerekek állnak – olyanok, akiknek joguk lenne szeretetben és figyelemben felnőni. Ha az adatok azt mutatják, hogy sok gyermek él hosszú távon intézetben, az nemcsak statisztikai adat, hanem társadalmi felelősség is.

❗ És mi a helyzet a nevelőszülői ellátással?

Sajnos a nevelőszülői gondozásról sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre. Míg a bentlakásos intézményekről a legtöbb ország vezet statisztikát, a nevelőszülői ellátást sokszor nem követik külön – vagy csak nagyon eltérő módon számolják. Ez nehezíti az összehasonlítást és a hatékony nemzetközi fejlődést.

Különbözőségek a világ különböző pontjain:

Írország – a családi gondozás sikertörténete

Írországban a gyermekvédelmi rendszer hosszú távú célja az, hogy minden gyermek családhoz kerülhessen, ha saját szüleinél nem maradhat. Az országban a gondozásban élő gyermekek több mint 90%-a nevelőszülői családnál él. Az állam szorosan támogatja a nevelőszülői rendszert, rendszeres képzéssel és mentorálással.

Románia – intézményi múlttal terhelt jelen

A Ceausescu-korszak örökségeként Románia hosszú évekig küzdött azzal, hogy a gyermekeket tömegével intézményekben helyeztek el. Bár az elmúlt két évtizedben sokat fejlődött a rendszer, a nevelőszülői ellátás aránya még mindig nem éri el a nyugat-európai szintet, különösen a vidéki térségekben.

Brazília – fejlődő rendszer, egyenlőtlen hozzáférés

Brazíliában az állami politika előnyben részesíti a családi típusú gondozást, de a nevelőszülői ellátás még nem minden régióban elérhető. A nagy távolságok és a helyi különbségek miatt gyakori, hogy a gyermekek hosszabb időt töltenek intézményekben, még akkor is, ha lenne lehetőség családba helyezésre.

Következő rész tartalmából:

A 3. részben regionális összehasonlítást végzünk: megnézzük, milyen eltérések mutatkoznak Európa, Ázsia, Latin-Amerika és Afrika gyermekvédelmi rendszerei között – és hogyan hat ezekre a kulturális, gazdasági és társadalmi háttér.