Mit csinál a gyermekvédelmi gyám?

Egy nevelőszülő legfőbb munkatársa a gyermekvédelmi gyám. Míg a nevelőszülő az otthonában neveli a gyermeket, addig a gyám feladata minden hivatalos, illetve törvényes képviselet a gyermek életében.
Ha nevelőszülőség előtt állsz, ezt a cikket legalább egyszer olvasd végig, hogy tudd, mi mindent intéz majd a nálad nevelkedő gyermek esetében a gyermekvédelmi gyám. Ha egyszerűsítve akarom bemutatni a gyermekvédelmi gyámot, akkor azt mondanám róla: minden olyan helyzetben, amiben a gyermek életében döntést kell hozni, a gyám intézkedik. Ha alá kell írni, a gyámnak van joga aláírni, ha a gyermek vagyonát kell kezelni, azt is a gyám intézi.

De íme a teljes lista, mi mindent intéz a gyám:
Gyermekvédelmi gyám:
A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha

1. ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben
   helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
2.  a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához,
3.  a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok
   beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő
   nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti
   jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése,
4.  nevelésbe vette a gyermeket.

A gyermek gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása másként nem biztosítható.

Feladatai, jogai és kötelezettségei:
Figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám

1. a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést
   kezdeményez
   – a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,
   – a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét be nem töltött
   gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,
2.  a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy
   semleges helyen történő találkozást biztosít,
3.  a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti,
4.  a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri
   a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,
5. együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének
   megismerése érdekében,
6. a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és
   fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel
   megszüntetését követően három hónapig, kivéve ha a szülők hozzájárultak gyermekük
   örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság
   örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,
7.  a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket – ha ismert, hogy hova
   távozott – visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek felkutatásához
   szükséges intézkedéseket,
8.  szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,
9.  a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek
   szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint
   részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében.

A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg.

A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve – feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg – a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt.

Joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben képviselje. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám különösen:

1.  eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra
   való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását,
2. törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz,
3.  eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése,
   megszüntetése ügyében,
4.  kérelmezi a gyámhatóságnál a gyermek és szülei kapcsolattartásának szabályozását, módosítását, a
   gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását, a gondozási hely megváltoztatását, a gondokság alá
   helyezés iránt eljárás megindítását, a nevelésbe vétel megszüntetését, ha azok feltételei fennállnak,
5.  a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a gyermekvédelmi szakszolgálattal együttműködve – a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében – a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően engedélyezheti, hogy a gyermek az örökbe fogadni szándékozó szülőnél tartózkodjon, amelyről egyidejűleg értesíti a gyámhatóságot,
6.  képviseli a gyermeket a hatósági ügyeiben,
7.  szükség esetén kérelmezi a gyermek tanulási képességét érintő vizsgálatát.

Nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyermekvédelmi gyám
jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a
gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.

•  tájékoztatja a gyermeket az otthonteremtési támogatás és az utógondozói ellátás iránti kérelem
  benyújtásának lehetőségéről és elősegíti a gyermek kérelmének benyújtását.
•  joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodjon a
  vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint
  intézze a gyermek ügyeit.
•  a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
•  eseti, rendes és végszámadást készít a gyámhatóságnak.
•  a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.