A nevelőszülőség egyik legnagyobb szakmai kihívása nemcsak maga a gondozás, hanem a döntések felelőssége: mikor hagyjuk, hogy a gyermek tovább maradjon egy óvodai évben, és mikor engedjük el az iskolába.
Ez különösen fontos január elején, amikor határidős eljárás kezdődik a tankötelezettség kezdetének halasztásához kapcsolódóan.
Milyen jogi keretek között működik az óvodai maradás kérdése?
A köznevelési törvény szerint a gyermek tankötelessé akkor válik, ha augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Normál esetben a tárgyév szeptember 1-el az általános iskola megkezdée kötelező, de vannak esetek, amikor a gyermek további egy nevelési évig óvodában marad ‒ ha ezt a hatóság engedélyezi.
Ez a lehetőség maximum egyszer és maximum egy nevelési évre kérhető.
Ha a halasztást engedélyezik, akkor a gyermek még egy teljes tanévet óvodai nevelésben vesz részt, és csak utána kezdi meg a tankötelezettséget.
Meddig kell beadni a kérelmet?
A 2026/2027-es tanévre vonatkozóan az Oktatási Hivatal határidőként 2026. január 19-et adja meg a kérelmek beadására.
Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív eljárásnak — online, postai úton vagy Ügyfélkapun keresztül — ezen a napon meg kell érkeznie az Oktatási Hivatalhoz ahhoz, hogy az még elbírálható legyen.
Kitől kérhető a halasztás?
A kérelmet a szülő vagy törvényes képviselő nyújthatja be (tehát nevelt gyermek esetén a gyám), és ha a felügyeleti jogot többen gyakorolják, a másik törvényes képviselő beleegyezése is szükséges.
Mikor nincs szükség kérelmezésre?
Ha a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény, beilleszkedési vagy tanulási nehézség miatt azt javasolja, hogy a gyermek még maradjon, és ezt a véleményt a határidőig kiállítja, akkor az Oktatási Hivatalhoz nem kell külön kérelem. Ebben az esetben az óvoda rögzíti a gyermeket további egy nevelési évre.
Mit jelent ez szakmailag – mikor érdemes kérni a halasztást?
A döntés nem csupán adminisztratív; szakmai oldalról a következő szempontokat érdemes mérlegelni:
1. Az iskolai érettség kérdése
A gyermek nem pusztán kor alapján készül az iskolára.
A fejlettségi szint azt is magában foglalja, hogy képes legyen:
figyelni hosszabb ideig,
együttműködni csoportban,
szabályokat követni,
érzelmileg stabil maradni konfliktushelyzetben.
Ha ezekben jelentős hiány mutatkozik, egy további óvodai év támogató lehet.
2. A gyermek érzelmi és szociális fejlődése
A következetes, biztonságos közegben eltöltött további nevelési év segítheti a gyermek:
érzelmi önszabályozását,
társas kapcsolatai megerősödését,
önállóság és alkalmazkodási készségek fejlődését.
Ez különösen akkor lehet fontos, ha a gyermek múltbeli traumák, elhanyagolás vagy korábbi stressz-élmények miatt még nem érett rá a strukturált iskolai követelményekre.
3. A nevelőszülői jelenlét mint fejlesztő erő
A nevelőszülő stabil, kiszámítható környezetet adó szerepe ilyenkor különösen értékes. Nem pusztán a pedagógiai fejlődés, hanem a biztonság élményének hosszabb fenntartása is hozzájárulhat a gyermek későbbi iskolai sikeréhez.
Ez nem mindig látszik azonnal, de a hosszabb óvodai jelenlét lehetősége csökkentheti a későbbi iskolai szorongást és viselkedési nehézségeket is.
Mit érdemes tenni a gyakorlatban most januárban?
Időben tájékozódni az óvodapedagógusoktól a gyermek fejlődési szintjéről.
Ha szakértői vélemény javasolja, bemutatni azt az óvodában mielőtt lejár a határidő.
Ha nincs ilyen szakvélemény, kidolgozni a kérelmet és beküldeni az Oktatási Hivatalhoz legkésőbb 2026. január 19-ig.
Ez nem csak adminisztráció: a gyermek érdekeinek tudatos képviselete egy olyan döntés, amely hosszú távon befolyásolhatja az iskolai beilleszkedést és fejlődést.
