Az év vége a legtöbb családban feszültebb időszak. Több a program, sűrűsödnek az iskolai feladatok, közeledik a bizonyítványosztás, mindenki fáradtabb. Egy nevelőszülői családban azonban ez az időszak sokszor még intenzívebben jelenik meg.
Mert nemcsak a gyerek fáradt el.
Hanem a család is.
A nevelt gyermekek közül sokan egész évben hatalmas energiákat mozgósítanak azért, hogy megfeleljenek az iskola elvárásainak. Van, aki tanulási nehézségekkel küzd, más a viselkedésszabályozásban sérülékenyebb, megint másnak a kapcsolatok, a bizalom vagy az érzelmek kezelése okoz komoly kihívást.
És közben a nevelőszülő ott áll mögöttük minden nap.
Korábban kel.
Tanul.
Fejlesztésre hordja.
Kapcsolatot tart az iskolával.
Próbál motiválni.
Próbál nyugodt maradni.
Próbálja összetartani a család működését akkor is, amikor már mindenki feszültebb.
Tanév végére pedig sokszor a felnőttek tartalékai is elfogynak.
Kevés szó esik arról, hogy a nevelőszülők számára az iskola nem egyszerűen napi rutin, hanem folyamatos érzelmi és szervezési munka is. Egy-egy rossz nap az iskolában nem ritkán az egész délután hangulatára rányomja a bélyegét. Egy konfliktus, egy beírás vagy egy kudarcélmény mögött gyakran órákig tartó megnyugtatás, beszélgetés és újraépítés következik otthon.
És ilyenkor, év végén mindenből több lesz.
Több a feszültség.
Több a sírás.
Több az indulat.
Több a „nem akarom”.
És néha több a tehetetlenség érzése is.
Mert vannak gyerekek, akik nem tudják egyszerűen „összeszedni magukat”. Nem azért, mert nem akarnák, hanem mert az idegrendszerük már túlterhelődött.
A nevelőszülők ilyenkor sokszor egyszerre próbálnak megértőek és következetesek maradni. Egyensúlyoznak aközött, hogy a gyermeknek szüksége van keretekre, miközben pontosan látják azt is, hogy mennyire kimerült.
És talán ez az időszak emlékeztet legjobban arra, hogy a gyermekvédelemben a legnagyobb eredmények sokszor nem látványosak.
Néha az a siker, hogy a gyermek végigcsinált egy tanévet.
Hogy kevesebbszer robbant, mint tavaly.
Hogy már segítséget kér, mielőtt teljesen szétesne.
Hogy van egy család, ahol a legnehezebb napokon is várják haza.
Mert a nevelőszülőség nem csak a jó pillanatokról szól.
Hanem arról is, hogy valaki akkor is ott marad a gyermek mellett, amikor már mindenki fáradt.
