A nevelőszülőket és a nevelt gyermekük vér szerinti szüleit egy kényszerűségből létrejött, ezért bonyolult és érzékeny kapcsolat fűzi egymáshoz. Hiszen míg a nevelőszülők felelnek a gyermek gondozásáért és jólétéért, addig a vér szerinti szülők azon dolgoznak, hogy rendbe hozzák életüket, hogy újra egy család lehessenek. A nevelőszülők és a vér szerinti szülők rendszeresen találkoznak egymással, és ezeknek a találkozásoknak a hangulata egyaránt kihat a gyermek fejlődésére valamint a későbbi hazagondozás sikerességére.
Minden kapcsolattartás más. Van, amikor a nevelőszülő a határozatban írásba foglalt időpontok szerint megjelenik a láthatáson, átadja a gyereket és egy óra múlva érte megy. Van, hogy ő is ott marad a gyermekkel és a szülőkkel végig a láthatás ideje alatt.
Egyik nevelőszülőnk így emlékszik a kapcsolat kialakulásának idejére:
“Nevelőszülőként nehéz volt megtalálnom az egészséges egyensúlyt. Pár hetes babaként került hozzánk az első nevelt gyermek, akinek az első láthatások alkalmával láthatóan szoros volt az édesanyjával a kapcsolata. Így én a teremben leültem egy székre, rendelkezésre álltam, ha kellett valami, de engedtem, hogy együtt legyenek. Aztán ahogy a baba nőtt, ez a szimbiotikus állapot látványosan csökkent a gyerek részéről, folyamatosan engem keresett a szemével édesanyja karjaiból és eljött az a pont, amikor belém kapaszkodott és nem akart az anyjához odamenni. Ez mindannyiunknak nagyon nehéz volt.
Komoly önvizsgálatot kellett tartanom, hogy mivel nem értek egyet a szülők életvitelével, volt bennem egy elutasítás a szülők felé, ami akaratom ellenére átragadt a gyerekre is. Meg kellett erőltetnem magam, és megtanulni az elfogadásukat hiszen mindegy, hogyan élnek, ők a gyerek szülei.
Miután a saját hozzáállásomon sikerült változtatom és a szülők felé teljes elfogadással tudtam viszonyulni, a gyerek hozzáállása is változott. Ma már kifejezetten jó hangulatban telnek a láthatások.
Közösen játszunk a gyerkőccel, beszélgetünk sokat, elmesélik hol tart most az életük, én is elmesélem, mi minden történt a gyermekkel az elmúlt két hét, alatt és a feszültség teljesen elmúlt mindkét részről, aminek a gyermek a kedvezményezettje.”
A gyerek érdekében együtt kell működni a két félnek, és a gyerek számára sohasem szabad semmilyen szinten sem negatív képet festeni a szülőkről.
Fontos, hogy tárgyilagosan beszéljünk a gyereknek a szülei helyzetéről, hogy megértse, miért nem ők nevelik, de ebben a szülők minősítésének egyáltalán nincs helye.
A határok betartása mellett is lehet jó kapcsolatot ápolni a szülőkkel. Kellő empátiával és megértéssel kell feléjük fordulnunk, hiszen nem egyszerű az a helyzet amiben ők benne vannak.
A gyermekek mentális fejlődése szempontjából is egy kritikus pont, hogy hogyan viszonyul a nevelőszülője a vér szerinti szüleihez, hiszen ez a kapcsolat a saját önelfogadására is kihat.
Hogyan építhetnek ki a nevelőszülők erős kapcsolatot a vér szerinti szülőkkel?
Íme néhány tipp:
Kommunikáció: A jó kommunikáció kulcsfontosságú a vér szerinti szülőkkel való erős kapcsolat kialakításához. Törekedni kell arra, hogy rendszeres és nyílt legyen a kommunikáció a szülőkkel, a határozatban foglalt keretek betartása mellett.
Empátia: Meg kell próbálni belehelyezkedni a szülők helyébe, és megérteni, milyen kihívásokkal néznek szembe. Az empátia sokat segíthet egy erős kapcsolat kialakításában. Közvetítsük feléjük, hogy komolyan vesszük és megértjük az érzéseiket és az aggodalmaikat.
Tisztelet: Tiszteletben kell tartani a szülők jogait és kötelességeit, bánjunk velük mindig olyan
tisztelettel, amelyet saját magunk számára szeretnénk.
Fotó: Kampus Production: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/par-szeretet-nok-jatszik-7078823/