Híres családba fogadottak

Családban felnőni – legyen az vérszerinti vagy nevelőszülői kapcsolat – egy olyan privilégium, amelyet nem mindenki élvezhet. Hányattatott sorsok, kisiklott életek jelzik, ha egy (nevelő)szülő nincs a helyén, és nem adja meg a gyermekének ezt a hátteret.

Sorozatunk első részében egy ismert amerikai költő életébe pillantunk be, akit nevelőszülők karoltak fel. A költözésekkel, megélhetési gondokkal, nevelőanyja elvesztésével és özvegységgel tarkított, kalandos életet élő költőt kisgyermekként fogadta be egy tehetős házaspár, akik hivatalosan ugyan nem fogadták őt örökbe, de tiszteletükre a költő felvette nevüket.

Az 1800-as évek elején született Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott.

Vérszerinti szülei vándorszínészek voltak. Hárman voltak testvérek. A legkisebb fiú, Edgar alig volt hároméves, amikor az anyja meghalt; az apja már korábban elhagyta a családot. Edgar és két testvére három különböző családhoz kerültek, őt az Allan házaspár, egy jómódú, gyermektelen család nevelte fel. Nevelőapja, John Allen skót kereskedő volt, aki nevelt fiát hol kényesztette, hol kíméletlenül regulázta.

Az Allan család, immáron a kis Edgarral kiegészülve Angliába költözött, ahol a fiú megkezdte tanulmányait egy bentlakásos iskolában. Később visszatértek Richmondba. Egyetemi tanulmányait az akkor megalakult Virginai Egyetemen folytatta, szüleitől távol. Az egyetemi közegben szigorúan tiltott volt a fegyvertartás, italozás, dohányzás és szerencsejáték. Mégis, Edgar ez utóbbi rabja lett, mondván, nem kap elég pénzt szüleitől ruhára, tanulmányokra. Apja, tudomást szerezve erről, pénzt küldött neki. Ennek ellenére egy évvel később otthagyta az egyetemet, és Bostonba ment, ahol újságírással kereste meg a kenyerét. Később megélhetési gondok miatt katonának állt, ahol a tüzérségi törzsőrmesteri rangot – a legmagasabb nem hivatásos tiszti rang – érte el. Ebben az időben jelent meg első verseskötete, nem nagy sikerrel. Nevelőanyja, akivel Edgar nagyon szoros kapcsolatban volt, súlyos betegségben elhunyt. Nevelőapja újranősült, és egyre több vitája akadt Edgarral, akit végül kitagadott.

Edgar ekkor még nagyobb erőfeszítést tett arra, hogy íróvá váljon. Ő volt az első közismert amerikai, aki kizárólag az írásból akart megélni. Újabb kötete jelent meg, a kiadást katonatársai segítették. Titokban nőül vette unokatestvérét, Virginiát, aki akkor még csak 14 éves volt, de a papírokon 21-nek tüntette fel magát. Később hivatalossá tették házasságukat, és együtt éltek a nő haláláig. A tuberkulózisban elhunyt feleség alakja többször is jelentkezett Poe egyre nagyobb népszerűségnek örvendő műveiben. 1849. október 3-án Poe-t Baltimore-ban, az utcán találták meg. Félrebeszélt, és megtalálója, Joseph W. Walker szerint „rendkívül kimerült volt… azonnali segítségre volt szüksége”. A Washington College Hospitalba vitték, ahol 1849. október 7-én, vasárnap, hajnali 5 órakor meghalt. Azalatt a négy nap alatt Poe sohasem volt olyan állapotban, hogy részletesen el tudja mondani, mi történt vele és hogy miért viselte valaki más ruháját. A halála előtti éjszakán állítólag többször kiáltotta egy bizonyos „Reynolds” nevét, bár nem tudták kideríteni, hogy kire gondolt. Egyes források szerint Poe utolsó szavai ezek voltak: „Uram, mentsd meg a lelkemet”. Poe halálának valódi oka ma sem ismert.

Vajon kiteljesedett volna Poe munkássága, ha kisgyermekként nem karolják fel?