Akik hátránnyal érkeznek: a gondozatlan terhességből született babák

Időnként szomorú és sokkoló történetek keringenek a neten olyan nőkről, akiket hasfájós panaszokkal szállítottak kórházba, ahol megtudták, hogy ők valójában terhesek, és éppen vajúdnak. A hitetlenkedő és bíráló kommentek lavinaként zúdulnak az ismeretlen nőre. Valóság vagy csak kitaláció-e, ha elő is fordul, milyen gyakori az ilyen eset, nem tudjuk, de az tény, hogy a gondozatlan (minden bizonnyal nem kívánt) terhességből született gyermekek általában korábban érkeznek, súlyuk kisebb, és betegségre hajlamosabbak.

Hátrányból érkeznek, és ezt nehezen ugyan, de biztosan be is tudják hozni, ha születésük után sorsuk rendeződik (például örökbefogadókhoz kerül, nevelőszülők fogadják be). De miért is fontos a terhesgondozás, és mit nem kap meg az a gyermek, akinek az anyja nem jár el kilenc hónapon át terhesgondozásra?

A terhesgondozás a terhesség megállapítása után kezdődő vizsgálati folyamat, melyben a szülész-nőgyógyász, a védőnő és a háziorvos is részt vesz. Célja, hogy a magzat fejlődését kövesse (kiszűrje az esetleges rendellenességeket), az anya egészségét védje, és egy problémamentes szülés után egy egészséges kisbaba születhessen meg, akit az anya képes ellátni (szoptatni, fürdetni, pelenkázni, stb).

A terhesgondozáson a törvény alapján a kismamának részt kell vennie, hiszen az anyasági támogatások csak akkor igényelhetők, ha legalább 4 alkalommal részt vesz az ilyen vizsgálatokon! Ha tehát egy várandós ezt elmulasztja, elesik a kisbaba megszületése után kapható támogatásoktól.

A terhesgondozáson a kismamát alapos vizsgálatoknak vetik alá, (a nőgyógyászati vizsgálatokon túl laborvizsgálat, ultrahang, manuális vizsgálat, belgyógyászati és fogászati vizsgálatok), ezen felül külön figyelnek arra is, hogy van-e valai kockázati tényező, például túlsúly, életkor, korábbi többszöri vetélés, stb.
Ugyanilyen figyelemmel veszik körül a születendő magzatot is, leszűrve a különböző betegségeket, mérve a súlyát, gyarapodását, fekvésének változását. A 12. héten végeznek kisgenetikai ultrahang vizsgálatot, melyen ellenőrzik a magzat tarkóredő vastagságát, majd a 16. héten következnek újabb vérvizsgálatok. A 18. betöltött terhességi héten végzik a nagygenetikai vizsgálatot, aztán a 24. hét környékén ellenőrzik a vércukrot és a magzati szívultrahang vizsgálatot is elvégzik. A 36. héttől kezdődően heti rendszerességgel NST vizsgálatot végeznek.

A gondozatlan terhesség nem csak azért kockázatos, mert a fenti vizsgálatok elmaradása miatt nő a koraszülések, vagy a sérült gyermek szülésének esélye, hanem azért is, mert sokszor együtt jár egy függőséggel (alkohol, drog, dohányzás), nem megfelelő táplálkozással, és a szüléssel kapcsolatos teljes informálatlansággal.

A születendő gyermek tehát rögtön hátrányból indul, melyet kitartó munkával lehet csak kompenzálni. A gondozatlan terhességről értesülve az egészségügyi szakembereknek értesíteniük kell a gyámügyi hivatalt és a védőnőt, véleményt kérve tőlük, hogy az anyának kiadható-e a csecsemő. Ha nem, a gyermek további nevelése, fejlesztése örökbefogadó szülőkre, nevelőszülőkre, vagy intézményi gondozókra hárul.